“plágium: szellemi tolvajlás, más művének közlése saját név alatt, a mű alapgondolatának vagy részleteinek felhasználása a szerzőre való hivatkozás nélkül” (Magyar Értelmező Szótár)

.

Az OTDK különböző szekcióiba beadott összes dolgozat tartalmát megvizsgálták a MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI) plágiumkereső programjaival.

KOPI Plágiumkereső https://kopi.sztaki.hu/

Egy esetben találtak teljes egyezést egy korábbi diplomamunka és egy más szerző által beadott pályamunka (és diplomamunkának szánt mű) között. Az illető nem a Biológia Szekcióban indult. Nálunk nehezen képzelhető el az ilyen mértékű tudatos csalás. DE tanulságos esetek a Biológia Szekció dolgozatainál is előfordulnak. Ezek nem annyira a csalás szándékának (legyünk jóindulatúak), mint inkább a tájékozatlanságnak köszönhetőek. Sok hallgató még nincs tisztában, mit lehet és mit nem. A témavezetőknek éppen ezért fokozottan figyelniük kellene, és ellenőrizniük a dolgozatokat, ebből a szempontból is. A konkrét esetekről értesíteni fogjuk az illetékes témavezetőket. Volt bíráló, aki a pontozásban komolyan büntette a szövegszerű egyezést. Általános szabály erre még nincs.

TIPIKUS ESETEK

1) Két különböző OTDK szekcióba beadott dolgozat egyezett. A szerző és témavezető azonos. Az illetők figyelmen kívül hagyták azt a szabályt, hogy NEM LEHET UGYANAZZAL A MUNKÁVAL KÉT SZEKCIÓBA NEVEZNI. A hallgatónak vissza kellet vonnia nevezését az egyik szekcióban. (Nem plágium.)

2) A dolgozat egyes fejezetei egy korábbi OTDK dolgozatból lettek átvéve, a szerző nem azonos, csak témavezető. Ez ténylegesen plágium! Nem lehet hivatkozás nélkül szövegszerűen átvenni részeket.

3) Egy dolgozat egyes “Anyagok és módszerek” fejezetei egy másik OTDK dolgozatban találtakkal egyeznek, a szerző nem azonos, csak témavezető. Ez egyértelmű plágium, ha az egyik hallgató a másik tudta nélkül másolta le (szó szerint) az adott részeket! De az sem megengedhető, ha a két hallgató együtt fogalmazta meg az adott részeket! Nem lehet hivatkozás nélkül szövegszerűen átvenni részeket, még az “Anyagok és módszerek” fejezetek esetében sem. Persze egy rövid, receptszerű leírást nem lehet a végtelenségig variálni, de a fenti esetben nem ez volt a helyzet.

4) Több dolgozat tartalmazott olyan szövegeket, melyek az interneten található angol szövegek tükörfordításai voltak. A forrás megjelölése nélkül ez is plágiumnak számít!

5) A Wikipédia oldalakról vett részek több dolgozatban is megjelentek. Ez még akkor is helytelen (bár nem plágium) ha az illető hivatkozik az adott oldalakra. Az internetes oldalak változhatnak, eltűnhetnek, tévedéseket, olykor tévhiteket tartalmazhatnak. Tudományos munkában ezekre hivatkozni nem célszerű.

(PP)


-- Plágium vizsgálat letöltése PDF-ként --